Gőzfürdő

Hőmérséklet: 40-60ºC

Páratartalom: 80-100%

Jótékony hatásai:

Sokaknak tűnhet úgy, hogy a gőzfürdők a legújabb hóbort tárgyai, azonban az az igazság, hogy az emberek már több mint 7000 éve használják őket. A gőzfürdők történetének kezdete a múlt homályába vész. Az bizonyos, hogy már az ókori görögök is előszeretettel alkalmazták, majd ezt a szokásukat a rómaiak is átvették és elterjesztették a meghódított területeken. A törökök a saját hagyományaik és a bizánci örökség elegyítésével hozták létre a Hamamot, vagy, ahogy nálunk leggyakrabban emlegetik, a török fürdőt.

A gőzfürdőt a hőmérséklet nagysága és a levegő páratartalmának mennyisége határolja el más fürdőktől. Megfelelő használat esetén a gőzfürdő hatékonyan oldja a stresszt, relaxál, felfrissít, javítja az általános fizikai és mentális közérzetet. Bár a gőzfürdőben alapvetően más körülmények uralkodnak, mint egy szaunában, ez is egy „izzasztókamra”, amelynek nemcsak nyugtató és revitalizáló hatása van, hanem az egészségünknek is jót tesz, és a bőrt is szebbé teszi. Leghatékonyabban 43-46 C fokon működik legalább 80-100%-os relatív páratartalom mellett. Amellett, hogy a gőzfürdőzés a megfelelő hőmérséklet és tartózkodási idő esetén nagyon élvezetes és relaxáló (már-már enyhén tudatmódosító hatású), az egészségünkre is nagyon kedvező hatást gyakorol. A gőz a téli hidegben gyakran előforduló légúti betegségek - torokfájás, köhögés, megfázás - kezelésére is kiválóan alkalmas, de a reumás panaszok is enyhíthetőek vele. A magas páratartalomnak és hőmérsékletnek köszönhetően a gőzfürdő az alábbi betegségek kezelésében is hatásos: tüdőasztma, hörghurut, felső légúti hurut, köhögés, rekedtség, torokfájás, idült (régóta tartó) reumatikus panaszok és ízületi fájdalmak, ízületi merevség. Emellett az alvászavarokkal küszködők számára is ajánlott, csökkenti az izomfeszültséget és természetesen a hirtelen hőmérséklet-változásokkal szembeni érzékenységet, vagyis megelőzhetjük vele a tavaszi, őszi megfázást is. A gőzfürdő egyik legnagyobb előnye a bőrre gyakorolt pozitív hatása, amelyet elsősorban a nők értékelnek nagyra. Javítja a bőr vérellátását, kiváló a száraz, repedezett bőrre! Ha a testápolók nem tudják helyrehozni bőrünket, próbáljuk ki a gőzt! A nedves, meleg levegő ugyanis serkenti a vérkeringést a bőr alatti erekben, hatékonyan tisztítja a bőrt, és kitágítja a pórusokat. Az elhalt hámréteg és a szennyeződések aztán könnyedén eltávoznak egy kis dörzsöléssel. (Hasznos a dörzskesztyű mind a gőzben, mind a szaunában!) Mindezek hatására gőzfürdőzés után a bőrt puhának, selymesen simának és tisztának érezzük. A test mindent megtesz, hogy megszabaduljon a hőtől a bőrön és a tüdőn keresztül. Ha a külső hőmérséklet emelkedik testünkhöz képest, akkor a hő leadásának egyetlen módja az izzadás. A gőzfürdőben (és a szaunában) uralkodó magas hőmérséklet esetén azonban testünk még ilyen módon sem tudja fenntartani megszokott belső hőmérsékletét, így az emelkedni kezd. Ahogy a hő hatására felgyorsul a vérkeringés, szervezetünk hőmérséklete egyre gyorsuló ütemben növekszik. A testhőmérséklet növekedése elsősorban az alábbi 3 tényezőtől függ:

  • a gőzfürdő hőmérséklete és páratartalma
  • saját izzadékonyságunk
  • a gőzfürdőben eltöltött idő

A fentiektől függően a testhőmérséklet 37,6 – 40 C-ra emelkedhet. Hogy a gőzfürdőben való tartózkodás mennyire lesz élvezetes és előnyös, az nagyban függ az ott uralkodó hőmérséklettől. A kutatások szerint a 43-46 C fok a legoptimálisabb a gőzfürdő kabinjában. Ekkor érezzük a legkellemesebbnek a benntartózkodást, és a fürdő élettani hatásai is ekkor a legkedvezőbbek. A száraz vagy finn szaunában a gőznél magasabb hőmérséklet uralkodik, ám jelentősebb páratartalom nélkül. A gőzben ezzel szemben az abszolút páratartalom miatt nem esne jól ez a magas hőmérséklet, olyannyira, hogy el sem bírnánk viselni a szauna 60-80 fokos hőjét.

A szaunában alkalmazott módszer alapvetően megfelel a gőzfürdő esetén is:

  • a gőzfürdőbe való első belépés előtt zuhanyozzunk le, hogy a testünkön esetlegesen megtapadt dezodornyomokat eltávolítsuk – az izzadás megkönnyítése érdekében 
  • minden alkalommal csak addig tartózkodjunk bent, amíg jól esik
  • kijőve hűtsük le testünket
  • pihenjük ki a megterhelést
  • a fürdőbe való látogatáskor 3 alkalomnál többször ne menjünk be, ne terheljük túl szervezetünket

Ha olyan helyen járunk, ahol szauna és gőzfürdő is van, lehet felváltva  is használni, hogy kevésbé legyen monoton, de a gőz – mivel kevésbé forró hely – a könnyebb verzió, így a szaunát hagyhatjuk későbbre is. Míg a szaunába szárazra törölt testtel kell bemenni, hogy megkönnyítsük az izzadás elindulását, a gőznél ennek nincs jelentősége, hiszen egy pillanat alatt úgyis ellep a pára. Ugyanez okból teljesen felesleges magunkkal vinni szauna-lepedőnket, törölközőnket – itt egy használat után vizet lehet belőle facsarni. Nagyon lényeges, hogy minden alkalom után hűtsük le a testünket. Soha ne menjünk vissza felhevült testtel, mert az erősen megterhelné szívünket és keringési rendszerünket. A szauna merülő-medencéje a gőz után is alkalmazható. Ha ezt túl drasztikusnak érezzük, maradjunk a hideg zuhanynál, ott ugyanis csalhatunk egy kicsit a hőmérséklettel. Amíg nem hűlt le testünk teljesen, ne ússzunk vagy végezzünk másfajta mozgást a gőzfürdőből kijőve. Pihenjünk inkább: relaxáljunk egy nyugágyon, és közben érezni fogjuk, mennyire jólesik a pihenés megterhelt szervezetünknek.