Debrecen

Debrecen város története

Debrecen Magyarország második legnagyobb és legnépesebb városa, a hajdúk és a reformátusok egyik központja, valamint az Észak-Alföldi turisztikai régió központja. A város neve írott formában először 1235-ben tűnik fel a Váradi Regestrum-féle ítélet-gyűjteményben. A “Debrezun” szó török, esetleg török-avar eredetű, első birtokosának nevét őrzi, jelentése: éljen, mozogjon. Gyakran a „kálvinista Rómaként” vagy cívisvárosként is emlegetik. Kelet-Magyarországon és a Tiszántúlon úgy tartják, ez a város a terület szellemi, kulturális, gazdasági, idegenforgalmi és közlekedési központja. Debrecen a napba öltözött város, s amellett, hogy története több mint négy és fél évszázadon át összefonódott a reformációval, számos olyan emléket őriz magában, melyek történelmi jelentőségéről árulkodnak. Épületek sokasága üzen a múltból a jelen emberének.

Már 1361-ben mezővárosi, 1683-ban szabad királyi városi rangot szerzett. Nevét egész Európában ismerték híres vásárairól és református iskolájáról, kollégiumáról. Történelme során kétszer is az ország fővárosa volt, így 1848–49-ben, és 1944-ben. Az évszázadok folyamán több tűzvész is pusztította, a második világháborúban szintén jelentős károkat szenvedett. Gazdag kulturális kínálatából kiemelkedik az augusztus 20-i színpompás Virágkarnevál, a Jazz Napok és a magyarul tanulni vágyók által kedvelt Nyári Egyetem. Lakosai őrzik hagyományaikat, számos szobrot állítottak híres embereinek, mint például a Kossuth tér, Emlékpark, Nagyerdei Szoborpark.

A főutcát kereskedőházak alkotják ma is, jó részüket fel is újították. Ilyen a Rickl-ház /Piac utca 39-41./, a Csanak-ház /Piac utca-Arany János utca sarkán/, az egykori Löfkovics Artúr boltja /Piac utca 38./ és a Kaszanyitzky-ház /Piac utca 57./.

Debrecen egyik jelképe a klasszicista stílusú, puritán belső kiképzésű Református Nagytemplom, amely a benne található 3000 ülőhellyel az ország legnagyobb református temploma, s ahol ereklyeként őrzik Kossuth Lajos (1802-1894) karosszékét, aki 1949. április 14-én itt hirdette ki a Habsburg-ház trónfosztását. Kossuth Lajos többször járt Debrecenben: 1948-ban a Piac utca 31. szám alatti ház erkélyéről – amelyet azóta sajnos már lebontottak – mondta el lelkesítő beszédét. A Nagytemplom mögött álló Református Kollégium tekintélyét híres tanárai és diákjai alapozták meg, így vált ”az ország iskolájává”. A 180 éves épületben Iskolatörténeti és Egyházművészeti Kiállítás tekinthető meg: egy hagyományos református iskola berendezése, régi magyar ötvös remekek, csodálatos hímzésű terítők, festett bútorok. Könyvritkaságokat őrző műemlék Nagykönyvtára 500. 000 kötetével az ország legnagyobb egyházi gyűjteménye.

A Nagyerdő a város legkedveltebb parkja, 1939-től Magyarország első természetvédelmi területe kibővítve állatkerttel, vidámparkkal, csónakázó tóval és botanikus kerttel. Az Aquaticum Gyógy- és termálfürdő vizével idült ízületi gyulladásokat, reumatikus, nőgyógyászati, porckopásos betegségeket, ortopéd elváltozásokat, idegfájdalmakat gyógyítanak.

Debrecen híres szülöttei:

Csokonai Vitéz Mihály – a felvilágosodás legnagyobb költője

Fazekas Mihály – a Lúdas Matyi írója

Diószegi Sámuel – református lelkész, az első Magyar Füvészkönyv létrehozója

Szabó Magda – író, költő

Kiemelt látnivalók Debrecenben:

A kálvinista Róma fellegvára a Debreceni Nagytemplom, ahol Kossuth széke is megtekinthető
Szent Anna Katolikus Székesegyház
Református Kistemplom
Az ország iskolája, a Református Kollégium múzeuma és nagykönyvtára, ahol helyet foglalhatnak az 1848-as kormány minisztereinek helyén
A Déri Múzeum, amely nemcsak Debrecen, de az ország büszkeségét képző Munkácsy trilógia monumentális festményeit őrzi, parkjának Medgyessy szobrai elnyerték a párizsi világkiállítás nagydíját
A MODEM galéria, hiszen az élet véges a művészet örök. Modern és Kortárs Művészeti Központ.
A Líciumfa, mely a reformáció kézzel fogható bizonyítéka
A romantikus stílusú Csokonai Színház, a debreceni “Sóhajok hídja” mellett
A Medgyessy sétány, a Békás-tó és a Csónakázó-tó közvetlen szomszédságában Debrecen nagyjaival, valamint a Nagyerdei Kultúrpark Állat – és Növénykertjével, vidámparkjával
A Debreceni Egyetem főépülete, az arborétummal, francia stílusú hatalmas park szökőkúttal, szobrokkal